朗聲四起

panto ehohamva to cihi ci amohe to leyaezoi, moso ’enepio ’o ’o’okosi, la na’no ’oha nananghinghia. asngʉcʉ nomio to lac’o okosi ci hioa ho yupa eehcʉvho aasvʉtʉ youbobai, poa nac’o ’o amohe ho lasi aiti. lasi yaeza asngʉcva koica to amohe ho eʉsvʉti no ntela kokaekaebʉ ci hia noteuyunu. at’inghi o’ala mimho tmalʉ ’o ’o’okosi, ’o lasi e’e to amohe la conino mais’a poepe ho meicaefi to koyuhe, o’alahe mimha talʉi. ’o amohe ohsi yainca no koyusi, o’ate ʉmnʉ honcihin’i o’te teovahi ’emo maica ci a’a’ausna. ma te’o aʉsvʉtʉ boemi tomo h’unasi ci mahsʉsʉftʉ tena ko’ko tmalʉ si ’o’oko. mo mayo to ehti no evi ho seoteuyuna, yainca “ ’o’oko temueno aʉsvʉta tibkoca ’e isi seoteuyuna ci ehti,” ihecu yupaasuska to ’o’oko ho ’ucia tibkoca, uk’a cimo ahtu tiv’ohʉ. isi yunga to amohe ’o ehti hoc’o poa macoconi, ho faeni to ’o’okosi ho poa tibkocneni, ihec’o ‘osnia tibkoca to ’o’oko ’o ehti, isicu mi’usni to amohe ’o ’o’oko ho yainca “ ’o’oko! honcimu nananghinghia ’a temueno mais’a ’e isi seoteuyuna ci ehti, honcimu tmuteuyunu coni ci ’tohʉngʉ, uk’a cite ahtu mici pohcinghi muu, at’inghi honcimu maica peisnou no youbobai, ’oha tmuteuyunu, tec’o na’no sonʉ honcihela macicihi atpʉta to mocmo ci cou.”

totiski tomo coni ci ehohamva, pano nana sisi ho fuzu mo ianan’ou uhto chumu ho mimo. atavei nomio no sia nate auyu mimo hocu kuici yoobai ho aʉlʉ mici teesmamcoi.

nemo seolʉa no tosvo ho p’oʉ’ʉyʉ. ihe teolʉi ’omo noukukuyungu ci tfua’a ho eiski(iski) mo mooteo honcic’u teesmamcoi ho akoeva no ana ’o fouhe. micu ‘osni esvʉtʉ no naoveia. ihe yainca, ’a tees’a ’aoko ʉmnʉhe no noa ana ta tfu’a ho eiski(iski) honcito nanghia.

有一個農夫的小孩常起爭執，但總是沒有改變。農夫叫他們折斷一捆小木條，孩子們使盡力氣，但沒有人能把那綑小木條折斷，農夫把木條解開成小木條，每個人都折斷了，農夫用這樣的方式，讓他們知道團結的重要。

若要強盛就要團結，才能克服困難。據說有一隻獅子和一隻山豬都到水邊喝水，為誰先喝水而大打出手。後來他們看見周圍有很多烏鴉和禿鷹在樹上打算等著吃他們的肉，他們馬上停止打鬥並約定，被吃掉不如就和睦相處得好。